Csak olyan nevet választhatunk a gyermekünknek, mely Magyarországon anyakönyvezhető és az szerepel az utónévjegyzékben. Ki dönteni el, melyik nevet lehet adni a gyereknek és melyiket nem? Arról, hogy melyik név anyakönyvezhető és melyik nem, a Magyar Tudományos Akadémia dönt. Pontosabban az ott kialakított testület határoz. A testület 5 főből áll, és különböző szempontokat vesznek figyelembe a döntés során. Az anyakönyvehető nevek listája 2009 óta havonta frissül. Elutasítják például azokat a neveket, mely egy külföldi név fonetikusan – kiejtés, hangzás után leírt – változata. Ugyancsak kikötés, hogy a név nem lehet unisex, egyértelműen vagy fiú vagy lány név legyen. A fiú gyermekek csak fiú keresztnevet kaphatnak, míg a lány gyermekek csak…

Négyévente szökőév van. Ekkor nem csak kevesebb szülinapot ünneplünk, hanem névnapot is. Minden szőkőévben máshogy alakulnak a névnapok. Miért van szükség a szökőévre? A szökőévek beiktatása azért szükséges, mert az év valóságos hossza, (ha pontosan számítjuk) 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc Ez négy évenként majdnem egy nap különbséget jelent, amit a szökőnap beiktatásával egyenlítenek ki. Vagyis azokban az években nem 365, hanem 366 napból áll egy év. A szőkőévet 1582-ben vezették be és onnantól folyamatosan tartották. XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre, amikor is októberben 10 napot ugrottunk előre a naptárban. Hazánkban viszont csak 1587-től használjuk az új naptárszámítást. Erre azért volt szükség, hogy megszüntessék a…